Hoffmann meséi
Politikai
indíttatásúnak nevezete Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár (a Kádár-rendszerben iskolaigazgató) a
pedagógus és civil szervezetek vasárnapi tüntetését.
Naná, hogy politikai
indíttatású. Meg egzisztenciális. Utolsósorban szakmai. Ugyanis az orbáni
politika tette tönkre az oktatást, megszűnt szakmának lenni. A tanító, tanár,
oktató nem más, mint betanított munkás. Elvégzi azt a munkát, amit egy
világvégén lévő felettes hatóság számára előír. Munkaadóját nem ismeri, de a
munkáltatónak sincs fogalma az ő oktatói képességeiről, teljesítményéről. Az
iskola igazgatója nem más, mint egy üzemvezető a gyárban.
Ez tragédia. Nem Madáché, a
fideszes oktatásügyé. Falanszter, XII. szín. Ha már római tizenkettő és oktatásügy, akkor kössük össze a kettőt.
Pokorni a XII. kerület
polgárjenője, korábbi oktatási miniszter legalább beintett a mini szterelnöknek. Az oktatási- és köznevelési törvény szavazásakor ennek hangot is adott.
Azóta viszont nem akarja lerázni fejéről a szájkosarat…
H. Rózsa tegnap még
értelmetlennek is tartotta a mai megmozdulást. Igaza van. Abban az értelemben
mindenképp, hogy ezzel változást elérni nem lehet. De legalább a jelenlévők nem
fojtották el érzéseiket, indulataikat és bátran szembenézhetnek az utókorral.
Nem úgy, mint a magát
jobboldali elkötelezettségűnek tartó értelmiségi réteg, amelyik lapít, mint
szar a fűben. Nem az oktatáspolitikában résztvevőkre és nem is a meghatározó
politikai és gazdasági elitre gondolok. Nem azokra, akik helyzeti előnyért,
anyagi haszonszerzésért nyalják a diktátor cipőjének talpát.
Azoknak a tekintélyes
jobboldali közéleti szereplőknek a lapítását nem értem, akik tudják hogy
fejétől bűzlik a hal, mégsem szólnak, hogy ezt a halászlé már nem fogyasztható.
Romlott. Káros az egészségre.
Visszatérve Hoffman meséire,
az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a
tüntetés igen csekély részvétel mellett zajlott le. Túl szépen fogalmazott,
alig néhány száz tanárnak és diáknak volt bátorsága a bekamerázott Szalay
utcába vonulni. Nem az oktatási minisztérium elé, mert a kormány annyira nem
tartja fontosnak ezt a területet, hogy csak államtitkárságnak nevezi. Vezetőjét
kézi irányítással mozgatja a kisember.
H.R. –nak
igaza van. Kevesen tiltakoztak. Két éve sokkal többen voltak. Csakhogy nem az
elégedett pedagógusok száma nőtt, hanem az önkényuralomban állásukért aggódó és
megfélemlített munkavállalóké!
„Ha tudjuk,
hogy a Nagy Imre temetésén harcos és bátor szónoklatot mondó szakállas
fiatalember a saját kezével fogja a ti jövőtöket abba a jelképes hatodik
koporsóba rakni, akkor elzavartuk volna a picsába a kommunistákkal együtt. Most
azt halljátok tőle, hogy a ti jövőtökért a 100 államilag finanszírozott jogász
hely is sok, hogy a büfé könyvtár szakos diplomátokkal nem mentek semmire.
Pedig a versenyszférában soha nem használt jogi diplomája neki is annyit ér,
hogy nagydolog után kitörölheti vele a Felséges Tomport Szíjjártó Péter.”
Frissítés:
2013.06.03.
Hacsaknem írja:
"Így aztán jött a kormány szolgalelkű végrehajtó embere, Hoffmann Rózsa, és beleröhögött a pofánkba... ...Szép lassan valamennyi társadalmi réteget egyenként falhoz állítanak miközben a többi tapsol hozzá, és a tévé előtt öntelten böfög, hogy ezek a hülyék már megint mit akarnak?"
Fotók: parameter.sk; velemenyvezer.blog.hu; varanus.blog.hu; e-etikett.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése